A Diligent Robotics nevezetű cég tervezte robot munkába állításával a céljuk nagyjából annyi volt, hogy Moxi beilleszkedési képességét teszteljék egy működő kórházban, hogy aztán élesben is elindíthassák az egészségügyi ranglétrán. 

Ahogyan nálunk, úgy az USA-ban sincs elég nővér, statisztikák azt mutatják, hogy 2024-re a tengerentúlon nagyjából 16%-kal nő majd az igény a nővérekre. Mivel sokan elérik addigra a nyugdíjkorhatárt, így a becslések szerint az államokban addigra egy laza 1 millió betöltetlen nővéri pozíció lesz majd. Ezt az elképesztő mennyiséget nem fogja ott sem kitermelni a munkaerőpiac, úgyhogy alternatív megoldásokat kell majd keressenek, sokan ezt a robotizálásban látják.

Ez egyébként nem világújdonság – ki más, ha nem – a japánok már előrébb járnak. Az ok nemcsak a technológiai fejlettségükben keresendő, hanem a rohamosan elöregedő társadalmukban is (világelsők az öregedést tekintve), így nagyjából jó tíz évvel hamarabb kellett kapcsolniuk, mint az amerikaiaknak. Náluk már folyamatosan dolgoznak robotok idősotthonokban. A nagyobb méretű mechanikus nővéreket olyan megerőltető feladatokra lehet beállítani, mint például a betegek felemelése, áthelyezésük az ágyból a kerekesszékbe, átvinni őket A-ból B-be, vagy épp megfordítani az ágyhoz kötött időseket. Ebben az iszonyúan creepy videóban meg is mutatják, hogyan (aki nem akar álmatlan éjszakákat, az inkább kapcsolja ki a hangot, mert rohadt ijesztő):

A kisebb, interaktív társaikat be lehet programozni, hogy társaságot nyújtsanak a szürke hétköznapokban. Ebben játszik óriási szerepet Paro, Pepper és Dinsow hármasa, akik jelenleg is aktív használatban lévő robotok. Dinsow egy viszonylag egyszerű robot, szerepe a szórakoztatás és hogy az időseknek társaságot nyújtson. Emlékezteti őket, hogy be kell venniük a gyógyszerüket, segít nekik a mozgásban és odafigyel a szükségleteikre. Paro már képes alap beszélgetésekben és csoportfoglalkozásokon részt venni, valamint a szégyenlősebb betegeket a megfelelő mennyiségű türelemmel és kedvességgel megközelíteni. A hármas utolsó tagja, Pepper már inkább az egészségügyi dolgozóknak segít: tud időpontokat foglalni, segít a triage osztályozásban, a betegek oktatásában és képes mintákat követni a laborokban – meg a video tanulsága szerint remek énekes és táncos is, egy magyar tehetségkutatóban minimum az élő adásig jutna és cseppet sem lógna ki a sorból.

Az amerikaiak a robotikát az egészségügyben elsősorban mechanikus szerepkörben képzelik el, mint pl. a TUG tesztek során (Timed Up & Go – ezzel állapítják meg a betegeknél az elesés kockázatát), vagy eszközök szállításakor kórházakon belül.

Moxi emellett még szociális készségekkel is rendelkezik, a hivatalos álláspont szerint "képes úgy segíteni a nővéreket, hogy a páciensek közben nem érzik magukat kényelmetlenül". A texasi tesztfázis során Moxi elsősorban olyan feladatokat vett át, amik nagy százalékban elterelik a nővérek figyelmét, amiről így nyilatkozott az egyik nővér a kórházban:

Egy műszak alatt a feladataink nagyjából 30%-a nem más, mint az eszközök elcipelése egyik helyről a másikra. De ezúttal nincs más dolgunk, mint megnyomni egy gombot és szólni Moxinak, aki pedig azonnal reagál.

Ennek megfelelően Moxinak sem volt kilométerhiánya, hozta-vitte a kórházba felvett betegek számára előírt eszközöket, a labornak elszállította a levett mintákat, továbbá a szennyest is elvitte tisztíttatni. Mondjuk a betegek szobáiba nem mehetett be – feltehetően ez a rész volt az, ami biztosította, hogy senkit ne rázzon ki tőle a hideg.

Az azért nem valószínű, hogy a magyar nővérhiányt ilyen megoldásokkal lehetne kiküszöbölni, mert ahol vécé papírra sem futja, ott valószínűleg Moxi óradíjára sem fogja, de akárhogy is nézzük, ebben van a jövő. Moxi napi szintű bevetésére 2019 második felében lehet számítani az amerikai kórházakban, ahol nagy terhet vehet le a nővérek válláról.