Kávé helyett
2018. október 22. írta: Geek Peet

Kávé helyett

Beindítani a hetet legalább akkora szívás, mint az évet, ennél már csak az lehet rosszabb, mikor január elseje hétfőre esik. Nem elég, hogy másnapos vagy, és épp magad mögött hagytál valami nagyon jót és szépet, és előtted nincs más, csak a teljes kiábrándultság és magány, jelenleg még azzal a tudattal is meg kell birkóznod, hogy nem csak a múlt heti semmittevést kellene valahogy kiheverni, hanem a teljes múlt évből kellene valahogy felráznod magad.

De most nincs év kezdet, cserébe közeleg a vége és ilyenkor mindenki beindul, aki csak létezik, hogy a fent vázolt érzést ne kelljen már megint átélniük.

Az elmúlt tíz hónapban semmit nem csinálók most ébrednek fel, hogy már csak hatvan napjuk van arra, hogy valamit letegyenek az asztalra, vagy ami még jobb, hogy úgy tűnjenek, mint akik valamit letettek az asztalra.

apple-device-blur-blurry-273222.jpg

A cégeknél rendszerint ilyenkor indul a karácsonyi/év végi jutalom kiosztásáért felelős HR osztálynál a teljesítmények mérése, ki hogyan teljesített, ki mint nem haladt sehova, de tett ki úgy, mint aki marhára elfoglalt.

No most ennek egyik jeles példája az egyik kedvenc ügyfelem, Antal, aki heti rendszerességgel elmondja, hogy nála milyen munkát akadályozó tényezők vannak, lehetőség szerint mind az informatikai rendszer hibája miatt. Antal sajnos nem tudja a felhasználónevét, de mivel visszatérő versenyző, már abból a full kiábrándult sóhajból megismerem, mikor felveszem a telefont. Tehát a nagy fújtatás után teli szájjal eldörmögött jó reggelt után már én magam is rezignáltan várom, hogy megint milyen kütyü döglött be nála épp most épp csak nála.

– Szia.

Kis szünet, újabb szuszogás.

– Nem tudok feljelentkezni a’ izére.

Normál esetben, normál felhasználónál ezen a ponton kérdezném meg, hogy mi a neve, melyik cégtől hív és hogy határoljuk be „a’ izét”, de hétfő lévén nincs humorom hozzá, úgyis tudom, ki az és mit akar – a jobb vesém, első születendő gyermekem kezét, a lelkem és a józan eszem már úgyis elvette a cég, de a lelkesedésem nem tudja, úgyhogy próbálom minél előbb orvosolni a problémáját.

– Lockoltad az accountod az exchange-ről, valamilyen androidos eszközzel, de feloldottam, úgyhogy most már mennie kellene.

– He? – kérdezi teli szájjal Antal.

– Megcsináltam, lépj fel megint a’ izére.

Szó nélküli billentyűpüfölés, egy elsuttogott anyád a leeső telefonnak, aminek csörömpölése még a hívás után is zúg a fülembe, majd egy gyors, örömteli felkiáltás.

– Beléptem! – De a jókedv nagyon hamar alábbhagy, és szomorú beletörődés veszi át a helyét. – Akkor most már dolgozhatok?

Antalom angyalom, felőlem ülhetsz egész nap a kis irodádban, ahogy azt eddig csináltad, űzheted a csajokat és nyammoghatsz az otthonról hozott ebédeden a kockás szalvétád fölött, vagy beszélgethetünk még itt kedélyesen holnap reggelig, elvégre te vagy az ügyfél, de nem hiszem, hogy ez bármelyikünk főnökének is különösebben tetszene.

Antal belátja, hogy igazam van, elköszönünk, letesszük a telefont, én meg eltűnődöm, hogy egy január elsejei hétfő már csak Antallal súlyosbítva lehetne még rosszabb.

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgyik.blog.hu/api/trackback/id/tr5714314363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása