Mese a dörzsölt felhasználóról
2018. november 15. írta: Geek Peet

Mese a dörzsölt felhasználóról

Mikor elkezdtem ezeket a napi emlékezetes eseményeket feljegyezni és tulajdonképpen a feszültség levezetésének ezt az ártalmatlan módját választottam, akkor azt gondoltam, hogy ezeknek a száma véges, és egy idő után nem lesz már tartalom, tehát volt a fejemben egy vég-dátum ezekkel a bejegyzésekkel kapcsolatban.

Most rá kellett döbbennem, hogy ezek hetente újratermelődnek, s bár számuk nem lehet végtelen, de elfelejthetem azt a dátumot, amit kitűztem magam elé, mert mindig elő tudnak állni valami újdonsággal.

sydney-rae-408416-unsplash.jpg

Egy friss sztori következik hát.

Távmunkában dolgozni nekem nem pálya, én utálok otthonról melózni és nem is látom értelmét. Nekem kell a munkatársi környezet, a kimozdulás otthonról, a rutin a napomba, na meg a reggeli csúcs, legyen már okom sopánkodni, hogy ma sem értem be időben, meg egyébként is dögöljön meg a közlekedés meg mindenki, akinek köze van hozzá.

Viszont manapság általános jelenség, hogy egyes emberek ajándékba kapják a cégtől a home office lehetőségét előre meghatározott mennyiségben. Ennek a technikai és egyéb feltételeit nyilván biztosítani kell mindkét oldalról, tehát ha valakinek határidős munkája van, otthonról dolgozik, de teszem azt elmegy a net, akkor én azzal távolról vajmi keveset tudok kezdeni, továbbá nem is feladatom ez nekem, ezt meccselje le a szolgáltatójával, ne velem. Ez a felhasználó sara, az ő oldala. Viszont ha a másik oldal döglik be – értsd valamilyen formában az IT biztosítja a user számára a távoli elérési lehetőséget, de az bedöglik, akkor ott nem ő a hibás, ő csak a mocskos technika ártatlan áldozata.

Nagyjából innen indult ki az alapszitu, mai játékosunk Aladár, aki egy tök értelmes fazon, csak ideggyenge a lelkem.

Felhív a kocsijából, hogy neki nem működik a távoli elérés, hallom, hogy autóban ül, ki vagyok hangosítva, szóval a „most próbálok belépni” szöveg már itt sántít. Arról nem is beszélve, hogy a szerver elmenti a bejelentkezéseket, dátummal, felhasználónévvel, IP-címmel, bugyi mérettel együtt, tehát mégis mi a fenét gondolnak ezek az emberek?

Sajnos telefonos ügyfélszolga-képzőben (nincs ilyen) az első órák egyikén tanítják, hogy hazugnak nevezni a felhasználót egyáltalán nem célravezető, idióta hazug disznónak nevezni halmozottan problémás. Szóval mivel ő is úgy tesz, mint aki ott ül egy gép előtt, így én magam is kénytelen vagyok, tehát rákérdezek, hogy milyen hibaüzenetet lát maga előtt.

– Hát nem ír ki semmit.

A fene ezekbe a programokba egyébként, hogy soha nem írnak ki semmit, mi a szar lenne velünk, ha hibaüzenetek meg hibakódok lepnék el az életünket? (Tudnánk, mi a baj.)

– Rendben, akkor most várj egy picit, máris csinálom – blöffölöm be kedélyesen.

Közben már elkezdem püfölni a billentyűzetet – valamiért szeretik, ha behallatszik a vonalba, a nők ilyenkor még fel is sikoltanak, hogy „juj de dolgozol”, meg amerikai filmekben is mindig látom, hogy a hackerek is állandóan gépelnek, mert rohadt hülyén mutat az egérrel kattintgatni, sokkal menőbb a billentyűt nyüstölni, úgyhogy én is ezt csinálom. Az persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy ilyenkor normál esetben az ember nem pulled pork rubhoz való fűszerkombinációkat keresget a gugliban a hétvégi grillezéshez, hanem mondjuk tényleg csinál is valamit, de jelen esetben, mikor a felhasználó nem tud és nem is hajlandó neked érdemi információval szolgálni, akkor kénytelen vagy lekötni magad arra az időre, míg Aladár a vonal másik végén épp aktívan próbál átverni. 

Kis hatásszünet után megkérem, hogy akkor most próbálja meg újra – persze itt áll meg a tudomány, mert a kocsiban ül, a dugó közepén, ő is tudja, én is tudom, ő is tudja, hogy tudom, meg én is tudom, hogy tudja, hogy tudom, de azért megy tovább a színjáték. Nem adhatja fel, mert amikor a főnöke megkérdezi majd tőle, hogy miért nem tudta megcsinálni a határidős melót, akkor a reggeli terv alapján ő majd megmondja, hogy nem ment a távoli elérés, én pedig nem tudtam neki megoldani. És akkor felteheti a kezét szomorúan: ő mindent megpróbált, de hát a rendszer meg a rómaiak meg az a qrva IT osztály, na ők tehetnek mindenről.

Aladár itt már bajban van, nem nagyon akarja (értsd: tudja) újrapróbálni, látom magam előtt, ahogy vakargatja a fejét a dugó közepén meg a „mostmilegyen?” pillantását.

Ennél a vízválasztó pontnál egyébként még csak kétféle lehetőséggel találkoztam: az illető vagy rohadt ideges lesz és elkezd üvölteni/dühöngeni, vagy beletörődik, hogy pancser volt és majd visszahív, amikor tudunk is foglalkozni a gondjával.

Közben az eddigi morajlásból felsejlik egy dudaszó, amit még Aladár agytekervényeinek kattogása sem tud elnyomni. – De hangos ott felétek a környék – jegyzem meg csevegő hangnemben, amire szinte azonnal jön is egy újabb ordas kamu.

– Aha… játszik a gyerek.

– Nahát – felelem elmésen, azt már nem teszem hozzá, hogy nyáron anyámnál a kőműves Józsi meg a tesója nem tudott ilyen cifrákat káromkodni, mint ott a melletted lévő autóból kiüvöltő „a gyerek”, meg ha az asszony így visítana, mint aki ott ül veled, azt se tűrném ilyen rezignáltan, mondjuk legalább tudnám, kitől tanulta a kölök a szépbeszédet.

– Jó… nem tudsz kapcsolni valakit, aki tudna segíteni? – kérdezi Aladár immár türelmetlenséggel a hangjában, én meg rányomok a némításra, hogy ne hallatszódjon be a belőlem felszakadó röhögés a vonalba.

– Nem – felelem végül, megunva a szitut –, de javaslom a Wazzet, ha még nem ismernéd, segít kijutni a dugóból. Szerintem hívj vissza, ha sikerült hazaérni, jó?

Először kis csend következik, majd Aladár előveszi az ütőkártyát: – Jó, akkor tegyük le, én pedig felhívom a főnököd.

Ettől a fenyegetéstől persze marhára bereccsenek, úgyhogy nem tudok mást mondani, mint hogy: – Rendben, további kellemes utat! Szia!

Miért, ó MIÉRT hiszi azt bárki, hogy ha felhívja a főnököt, akkor ő nem nekem ad majd igazat?

Egyrészt a főnököm szart se ért a rendszerekhez, neki a napi üzemeltetés – bármilyen hihetetlen – nem feladata, másrészt Aladár sirámainak meghallgatása után ugyanarra fogja megkérni, amire én: hogy ugyan vegye már a fáradságot és hívjon vissza, mikor végre hazaért.

És a vicc?

Aladár két óra múlva tényleg felhívott nagy duzzogva, hogy tényleg nem tud belépni és most tényleg kéne valaki, aki segít, mert tényleg dolgoznia kéne.

Aladár, öcsém, hogy a bábolnai beteg csődör látogasson meg ma éjszaka, és most tényleg otthon is vagy?

– Hát nem… végül bejöttem a melóhelyre, mert tegnap itt felejtettem a laptopot.

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgyik.blog.hu/api/trackback/id/tr10014374353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Birkesz 2018.11.16. 08:36:14

Kösz, jól indul a ma reggelem :D

degreen 2018.11.16. 10:37:50

Miért ne lehetne autóból belépni? (notebook, mobil net) Ok, végén leírod, bent hagyta a notiját.
Gondja működő nettel, működő szerverrel is lehet. Pl. VPN kliens, rosszul konfigurált OS. Azt neki kell megoldania?

Geek Peet 2018.11.16. 11:29:07

@degreen: belépni be tud, természetesen ebben igazad van, dolgozni már macerásabb, de ha ő úgy szereti, én annak sem állok ellen.
Problémája viszont nem lehetett, akkor még, mikor először hívott, nem volt mit megoldani :)

$pi$ 2018.11.16. 11:41:04

Ezt a jelenséget a kőművesek "sz@r a szerszám" néven ismerik. :D Amikor meg kellene csinálni valamit, de rohadtul nincs kedve az embernek... :D

Nao Nakai 2018.11.16. 12:24:21

Nem tudom te mióta csinálod ezt, de én mondom 20 év alatt semmi sem változott. Mind...mind ilyen gyökerek. Nagyon mókás amit leírtál....egy darabig.....User error, hit any user to continue.....

Geek Peet 2018.11.16. 13:04:08

@Nao Nakai: nenenee vedd el a kedvem :D Nekem még vicces (4 éve csinálom egyébként), meg még szeretem a munkát és bírom a felhasználókat, de nem mondom, hogy 20 év után is így lesz.

naneszórakozz 2018.11.16. 13:14:11

2 alapvetés: - ügyfél, tehát hülye
- ügyfél, tehát hazudik.
Az esetek min. 70%-ában beigazolódik. Itt is.

Bambano 2018.11.16. 13:43:18

@naneszórakozz: dr. house módszer: a beteg mindig hazudik :)

másrészt a problémáknak mindig hagyni kell időt, hogy megoldják magukat.

disloc 2018.11.16. 14:16:46

És amikor az egyik naaagy szolgáltató mindig azt mondja, hogy a hiba nem náluk van?
Aztán fél óra múlva csak megoldódik....
Ha volt annyi eszed, akkor vártál, és nem cseszted szét a te oldaladon a mindenséget, hogy hol lehet a hiba.
És nem lakossági szolgáltatásnál, hanem menedzselt bérelt vonalnál...
Én 17 éve csinálom, lassan el kéne menni erdőkerülőnek valami nyugodt helyre... vagy birkapásztornak.
De gondolom ők is tudnának mesélni :-)

infrablue 2018.11.16. 14:45:23

Ez az élet minden területén így van. Még az olyan súlytalan esetekben is, amikor barátilag kér segítséget az alany. Nem munkahely, nem pénzkérdés, nem főnök a háttérben... Kérés: No. 1. -nézzem meg az utánfutót, mert évek óta nem ég a helyzetjelző és a féklámpa. Nézem. Rákérdezés, No.2. -valaki csinált egy átkötést... Keresem. Rákérdezés, No. 3. Ja, egy hónapja cserélve lett a csatlakozó, mert szétrohadt. Ki csinálta? No. 4. Nem tudom elérni. Fizettél érte? No. 5. Nem tudom, talán, már nem rémlik... Most őszintén, miért kellett 5 körben hazudni, hogy fogtechnikus, saját maga taknyolt, de nem sikerült? És ez megy nagyban is.

icipici lencsilány 2018.11.16. 16:53:28

Ki az a hülye, aki fáradTságot vesz?

szanalmas 2018.11.16. 18:16:45

@disloc:

Érdekes, mikor informatikai vezető voltam, én is mindig pásztor akartam lenni (vagy juhász, kondás, stb.)! :D Azok legalább nem beszélő állatok.
Jó, mondjuk rájöttem, tök mindegy mit csinálok, mindenképpen az a végeredmény, hogy juhásznak kell menni...

Nao Nakai 2018.11.16. 19:17:24

@Geek Peet: Isten ments. Nem állt szándékomban elvenni a kedved. Sokáig vicces tud lenni, ha jól kezeli az ember. Velem annyi történt, hogy egyszercsak nem tudtam így humorral kezelni, ahogy te teszed. Egyébként én is nagyon szeretem a szakmát, csak ezeket a kamugép népket untam meg. Sok sikert kolléga. Kezeld így továbbra is a hülyéket, akkor mókás napjaid lesznek.

nyelv-ész 2018.11.16. 22:16:41

Ha a "nem ír ki semmit" műsorszám jön, én mindig szívélyesen elbúcsúzom azzal, hogy akkor most leteszem, ő meg hívjon akkor, ha kiír valamit. Erre általában bevágják a hisztit, de erre is fel vagyok készülve: ha nem ír ki semmit, akkor vagy eleve rossz a géped, add le szervizre, vagy még be se kapcsoltad, akkor meg ne engem szívass.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2018.11.17. 05:31:55

A "Mi a hibajelenség?" kérdésre adott válaszok pl.:
1.
- Tönkrement!
Ismét rákérdezek:
- Nem működik!
2. Nem fogja be a holdakat. (Megfejtés: nem lát wifi hálózatokat.)

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2018.11.17. 05:37:47

Garanciális ügyintézésnél gyakori:
- Már mikor elhoztam tőletek, már akkor sem működött. (átadásnál kipróbáltuk közösen)
- Miért nem hoztad vissza garanciaidőn belül, vagy telefonon, emailben jelezted volna? (több mint egy éve vitte el, fél év garanciát adtunk rá)
- Nem értem rá.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2018.11.17. 05:42:09

A technikai kérdéseknél néha nehéz simán mosolyogva (értsd: nevetés nélkül) végighallgatni az amúgy jóindulatú, kedves, csak totál laikus embereket. "Hány hertzes a gigája?"

szepipiktor 2018.11.17. 10:24:56

Érdekes sztori.
Nekem sokadszorra igazolja vissza, hogy a mai IT-s szakma mennyire tévúton jár.
Az utolsó 8-10 év tapasztalatom - nem ügyfélként, hanem 40 éves tapasztatlattal, rutinnal és referenciákkal rendelkező szakemberként - az, hogy a mai informatikusok ( (ÖNformatikusok) fordítva ülnek azon a bizonyos lovon.
Az informatikus a hátteret biztosítja, azaz olyan a funkciója, mint egy bolti eladónak, a vevőt kell mosolyogva kiszolgálnia, akár bolond, akár agresszív a vevő! Neki ez a dolga.
De ma a posztban is érezhető lekezelő, lenéző stílus az alap, hogy a programozó dönti el a tulajdonos, a főnök vagy a munkatársak helyett a tutit. Pedig ugye a programozó és a rendszergazda az IT terület két legalja pozíciója, a két betanított munkás "szakma". A programozó legyártja a "nagyok" terveit, a rendszergazda meg üzemelteti azt.
A jó informatikus, rendszergazda olyan, mint egy falusi körorvos! Kell, hogy értsen olyan dolgokhoz is, ami nem a saját területe - az informatikusoknak például ahhoz a területhez is, ahol alkalmazzák őket! -, ráadásul hatalmas rutinnal, tapasztalattal is kell bírnia, ami ugye megint nem számít ma egy IT emberkének.
Én számos esetben látom, hogy egy-egy "ilyen" helyzet már volt 5-10-15-20 éve is, nem kell mindig újra feltalálni a melegvizet. A mai IT-s klisékből, tankönyvekből, nemzetközi szabályokból dolgozik, nem "koszolja össze a kezét" azzal, hogy utánanézzen, kérdezzen...
Tapasztalatom nagyon keserű, pár évvel ezelőtt állami szervezett rendszergazda csapata (sokan voltak és krva jó pénzért) még azt sem tudta megoldani, hogy egy 64 bites szerveren mit kell csinálnia a 32 bites OBDC kapcsolat beállításánál! Első lépésben a Microsoft 6 pontos magyar nyelvű leírását küldtük el emailben, aztán nem ment nekik úgy sem, így kimentünk és 10 perc alatt megcsináltuk... Ja két 50 éves szakember látogatott meg 10 25-30 évest...
Neves színházban kellett megfejteni, hogy a szerver-kliens sql kapcsolat miért szakad meg rendszeresen, sok kárt és pluszmunkát okozva ezzel a dolgozóknak (NAV, pénzügy ÁFA stb, azaz jogi felelősség is fokozott volt), mert a rendeszrgazda csapat csak helyben járt. Igaz ők cserélték le a vírusvédő szoftvert, de valamiért nem vették észre (fogalmuksem volt magáról a problémáról), hogy az az alkalmazás adott inaktivitás után bontja a hálózati kapcsolatot és ezzel kilövi a futó alkalamzás kapcsolatát is. A csajok elmentek kávézni, amikor visszajöttek, minden romokban.
A rendszergazdák azt sem fogták fel, hogy megnézzék, mit változtattak és mi az, ami előtt működött, most meg nem működik...
Reggelig tudnám sorolni, de értelmetlen. Tudom, én nem látom jól, ma ez a trendi, az élet minden területén, eldobjuk a tudás, tapasztalatot, és mindent a "könyvek" szerint, rutinból. Ma az autószerelőknél is az a menő, aki cserél és nem az aki javít...
Pár éve bevállaltam az otthoni melót, sokkal kényelmesebb, nyugisabb - pont a posztban megírtaktól szabadultam meg -, de az aktuális megbízásomnál is lejárok a "terepre", megismerem a folyamatokat, ha kell fizikai melót is csinálok a melósokkal, hogy tudjam, lássam, mik a korlátok, az igények. Változtatni csak akkor lehet, ha az azt végrehajtók is elfogadják. A fociban sem lehet a teljes csapatot kirúgni, ott is az edzőt menesztik, azaz egy bármiléyen szuper megoldás is bukik, ha a játékosoknak az nem tetszik.
Na ezt sem ismeri a mai IT garnitúra.
Szóval a posztban leírtak valósak, de arra egy mosolygos, türelmes válasz lett volna az ideális (nem a megvető, kigúnyoló, lekezelő), így megtudtuk, a szerző is csak egy mai trendi IT betanított melós, aki azt gondolja, hogy a munkahely az ő játszótere és a többiek csak neki hozzák vissza a labdát...

Macskond 2018.11.23. 15:16:05

Kedves Poszt-toló!
Azt gondolod a cikk alapján hogy neked volt igazad pedig nem.
1. Egy párszor már én magam is eljátszottam, hogy ment a jobb 2.-n a laptop mobilnet VPN-nel. Eltekintve attól hogy ez a szituáció messze menően életveszélyes és senkit nem biztatnék a követésére, de tényszerűen ellentmond annak hogy miért ne tudhatna valaki menet közben az autóból bejelentkezni. Képzeljük azt hogy nem ő vezet éppen hanem az asszony.

2. A bejelentő problémáját önmagában nézve sem sikerült kezelned.
Benne meg volt a szándék hogy be akart jelentkezni.. :-)
Tény hogy bent hagyta a laptopját.
Azaz az ő közlése 100% helytálló volt: Be akar lépni, nem sikerül, üzenet nincs.
Rájöttél erre magadtól?
Sikerült megoldanod a problémáját?
Telepítettél a telefonjára vpn-t és távoli elérés szoftvert hogy tovább léphessen? Nem. :-)
Leülhet. Egyes. :-)

*a :-) jelek remélem értelmezhetőek.

Macskond 2018.11.23. 15:19:17

@szepipiktor: "50 éves szakember" , "40 éves tapasztalattal"... :-)
Én is korán kezdtem (tényleg) de ez talán egy pöttynyi túlzás.

SZÜV-ös voltál?

CoolKoon 2018.11.25. 15:42:00

@degreen: autóból, vezetés közben belépni? Ugyan már!

CoolKoon 2018.11.25. 15:45:41

Már nem azért, de a "csak nem autóban ülsz?" és a "szerintem térjünk erre vissza akkor, amikor már gépközelben leszel" mondatokat én már rögtön az elején bemondtam volna. Ugyanis nem elég, hogy egy idióta az illető, de még az idődet is rabolja. Hát speciel az én időm egy kicsit értékesebb annál, minthogy ilyenek rabolják.

Pic 2019.01.31. 00:11:49

@szepipiktor: Nem kolléga sajnos nincs igazad.

Én informatikában dolgozom ÉS kereskedelemben. IT bolt/support/szervíz.
Ugyanez van itt is pepitában.
Én néha belelkesed(t)em és azt mondtam, hogy na most megmutatom az ügyfélnek milyen is az amikor KISZOLGÁLÁS VAN és ki van nyalva a segge és ilyenkor sokszor hallottam ügyfelektől a bezzeg szöveget, hogy "bezzeg más eladók/ügyintézők flegmák és bunkók, nem segítókészek", stb. aztán 5 perccel késöbb látom totál hülyére vesz, netalántán még a bakancsát is belémtörli, stb stb.

Az a baj, hogy az általatok leírtaknak megfelelően sok a hülye, bunkó, ÉÉÉS trükkőző barom aki KIÖLI az emberből a segítőkészség és együttérzés szikráját is. Egy idő után már annyi negatív dologgal szembesülsz, hogy az alapbeállítás tényleg az, hogy "na itt egy másik hozzánemértő, trükköző barom" és nem hisszük el, hogy a hiba úgy történt ahogy az ügyfél mondja és emiatt néha komolyan meglepődünk amikor kiderül, hogy tényleg igaz a sztori.

Én 2017-ben még tudtam lelkesedni, aztán tavaly elértem a mélypontot és már csak 1x 2x volt hogy rajtakaptam magamat, hogy belelkesedek és próbálok segíteni a kehes ügyfélnek, de aztán gyorsan jött a szokásos virtuális pofon és azt mondom magamban, hogy mi a francnak amikor megint a nagy semmiért rabolt el 30 percet az életemből és még csak meg sem köszönte.

Szóval bennem is megszületett a nagy elhatározás és 10 év után nagyon várom, hogy vége legyen és távol kerüljek az állatfarmtól.

1 hónap van hátra.
süti beállítások módosítása